Jogszabályváltozások 2017 januárjától

Nő a kétgyermekesek adókedvezménye, a nyugdíj, a rendőrök és a katonák, a közfoglalkoztatottak bére, több közteher mértéke és a bankadó is csökken.

Több jogszabály módosul január 1-jével: emelkedik a kétgyermekesek által igényelhető adókedvezmény, 1,6 százalékkal nő a nyugdíj és tovább nő a rendőrök és a katonák, valamint a közfoglalkoztatottak bére.

Január 1-jétől 350 ezer kétgyerekes család adókedvezménye emelkedik, havi 30 ezer forintra. A frissen házasodottakat is érinti a január 1-jével életbe lépett változás, ha viszonylag hamar jön a gyermek. Ők eddig a két évig járó “elsőházas” adókedvezményt vehették csak igénybe, de január 1-je után a szabályok módosulásával, ha 2 éven belül jön a baba, párhuzamosan az első gyermekkel járó adókedvezményt is felhasználhatják.

A nyugdíjemelésről szóló kormányrendelet értelmében 1,6 százalékkal kell emelni a január 1-jét megelőző időponttól megállapított vagy folyósított nyugdíjat, illetve egyebek mellett az árvaellátás, a szolgálati járandóság, az özvegyi járadék, a rokkantsági ellátás, a baleseti járadék, a rehabilitációs ellátás és a vakok személyi járadékának összegét.

A belügyi illetményemelés érinti a rendőröket, a tűzoltókat, a büntetés-végrehajtási dolgozókat, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a titkosszolgálatok hivatásos tagjait. A 2015 júliusától indult rendvédelmi életpályamodellnek köszönhetően először 30 százalékkal nőtt az érintettek bére, amelyet évente újabb 5-5 százalékkal növelnek, így összességében 2019-ig átlagosan 50 százalékos béremelés valósul meg.

Az intézkedés mintegy 60 ezer hivatásos dolgozót érint, a jövő évi költségvetésben pedig 18 milliárd forint pluszforrást jelent. Az életpályamodellnek köszönhető béremelés összköltsége 250 milliárd forint.

2015-től a rendőrök életpályamodelljéhez hasonlóan honvédelmi életpályamodellt alakítottak ki, ennek keretében először ugyancsak 30 százalékkal nőtt, majd 2019-ig évente 5-5 százalékkal emelkedik a katonák illetménye.

Életbe lépett a honvédelmi egészségkárosodási ellátás rendszere, amelyben azoknak, akik legalább 10 éve szolgálják a hazájukat, de önhibájukon kívül baleset vagy betegség miatt alkalmatlanná válnak a feladatuk ellátására, további foglalkoztatási lehetőséget kínálnak, vagy ha ez az egészségi állapotuk miatt nem lehetséges, károsodási járadékra válnak jogosulttá. A rendvédelmi területen is bevezetnek ilyen járadékrendszert.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottak bére 2017. január elsejétől 81 530 forint lesz a jelenlegi 79 155 forint helyett, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltésénél a közfoglalkoztatott garantált közfoglalkoztatási bére 106 555 forintra emelkedik a jelenlegi 101 480 forintról.

Több közteher mértéke csökken

Január elsejétől több lakossági és vállalati adó és más közteher mértéke is csökken, nő a minimálbér és a szakmunkás bérminimum.

A legnagyobb mértékű csökkenés a baromfihús, a tojás és a friss tej forgalmi adóját érinti, az áfa e termékekre egységesen 5 százalék lesz. A fogyasztók ennek hatására legalább 17 százalékos árcsökkenésre számíthatnak e termékeknél, de egyes az MTI által megkérdezett élelmiszerláncok ennél is nagyobb ármérséklést ígértek.

Az áfa az internet-előfizetésre is csökken, 18 százalékra. Az éttermi étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra a vendéglátás áfakulcsa szintén 18 százalék lesz az idén, és jövőre 5 százalékra csökkenhet.

A januárban életbe lépett szabályozások kedveznek az első házasoknak is, a havi ötezer forint a családi kedvezménnyel együtt igénybe vehető már az adóelőlegből is, a módosítás visszamenőleges hatályú, így az új szabály már a 2014. december 31-ét követően megkötött frigyek esetében is alkalmazható.

Emellett adómentes lett a bölcsődei mellett az óvodai szolgáltatás, óvodai ellátás is, így ha a szülő kisgyermeke bölcsődei vagy óvodai ellátásáért fizetendő díjról odaadja a munkáltató nevére szóló számlát a munkáltatójának, akkor a vállalkozás által megtérített összeg teljesen köztehermentes.

A kormány és a szociális partnerek között tavaly novemberben létrejött megállapodás alapján az idén a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek, majd 2018-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a bérminimum 12 százalékkal nő, és legalább 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Ennek megfelelően 2017 január elsejétől az alapbér kötelező legkisebb összege havi 127 500 forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum 161 000 forint.

Vállalati oldalon a társasági adó mértéke egységesen 9 százalékra mérséklődik a korábbi 19, illetve 10 százalékról, valamint a kisvállalati adó (kiva) mértéke 2 százalékponttal, 14 százalékra csökken.

Januártól csökken a vállalkozó által fizetendő közteher mértéke, a dolgozói juttatások adóalapjának megállapításához alkalmazandó szorzó – 1,19-szeresről – 1,18-szorosra mérséklődik, így akár ennyivel magasabb összegű cafeteria-keretet biztosíthat dolgozójának a vállalkozó.

Tíz új tevékenységi körben kötelező online pénztárgépet használni január 1-jétől

Az értékesítésről, illetve a nyújtott szolgáltatásokról pénztárgéppel kell nyugtát kibocsátaniuk a gépjármű-javítási, -karbantartási tevékenységet; gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet; motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmet, -javítást; plasztikai sebészeti tevékenységet; diszkó-, táncterem-működtetést; textil-, szőrmemosást, -tisztítást, vegytisztítást, vasalást végzőknek, illetve a masszőröknek, a fogyasztó- és karcsúsítószalonoknak, a fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak.

 

Az online kassza használatára újonnan kötelezettek gépenként 50 ezer forintos állami támogatást kaphattak, ha december 31-éig beüzemelték az új műszaki paraméterekkel bíró pénztárgépet.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján megtalálható tájékoztatás szerint az áfatörvény lehetőséget ad arra, hogy az adóalany nyugta helyett számla kibocsátásáról gondoskodjon, akkor mentesül a gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól. Ebben az esetben azonban a vállalkozó köteles valamennyi kibocsátott számláról adatszolgáltatást teljesíteni az adóhatóságnak.

Tovább csökken a bankadó

Január elsején tovább csökken a bankadó, az ágazati adó felső kulcsa 3 bázisponttal, 0,21 százalékra mérséklődik.  A csökkentésről a kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodásának szellemében döntött – emlékeztetett a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A tárca közleménye szerint a gazdasági növekedés beindulásával a hitelezésnek egyre fontosabb szerep jut a növekedés támogatásában, amihez ez az intézkedés is hozzájárulhat. A fair bank törvény hatályba lépését és a devizahitelek forintosítását követően, a hitelezési hajlandóság további növelése érdekében már 2016-tól mérséklődtek a bankszektor terhei – tették hozzá.

Az adó alapját az adóévet megelőző második adóévi beszámoló figyelembevételével kell megállapítani. Az adó felső kulcsának mértéke 2016-ban 0,24 százalékra csökkent 0,53 százalékról.

Az elfogadott adótörvények szerint a bankadó 2017-ben és 2018-ban az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után az ideivel megegyezően 0,15 százalék. (hirado.hu)