A 33 éves Kapu Tibor izgatottan várja az utolsó visszaszámlálást. Ha minden a tervek szerint halad, június 10-én a floridai Kennedy Űrközpontból indul útnak az Axiom Mission 4 küldetés keretében a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ezzel pedig ő lehet a második magyar, aki kijut a világűrbe.

A kilövés éppen 45 évvel követi Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós szovjet irányítású űrrepülését, amely inspiráló hatással volt a hazai generációkra. (Gyakran emlegetik még Simonyi Károlyt is, az amerikai-magyar milliárdost, aki 2007-ben jutott fel az űrbe, de sokan „űrturizmusnak” tartják útját, tudományos hozadék nélkül.)

„Ez Magyarország legizgalmasabb vállalása, valóban nagy nemzeti cél, hogy újra tudományos kutatási céllal küldjünk embert az űrbe” – mondta májusban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a budapesti Millenárison megnyílt „Huniverzum – Magyarok az űrben” látogatóközpont megnyitóján. A miniszter szerint a magyar tévénézők „könnyes szemmel” fogják nézni, ahogy az űrhajós dokkol az ISS-hez és belép az állomásra.

Nemzetközi küldetés, hazai finanszírozás

Kapu Tibor, aki végzettsége szerint építőmérnök, gyermekként vadászpilóta szeretett volna lenni. A 240 jelentkező közül választották ki, majd 14 hónapos intenzív kiképzésen vett részt, amely kiterjedt űrbiológiai és fizikai oktatásra, izolációs tréningekre, stressztesztekre, valamint szárazföldi és vízi túlélési gyakorlatokra is. A centrifugás tréning során 7G-s erőhatásnak is ellen kellett állnia – ez a Föld gravitációs erejének hétszerese.

Az űrhajós egy négyszemélyes nemzetközi legénység tagjaként vesz részt a 14 napos küldetésben, amely alatt mintegy 60 tudományos kísérletet fognak végrehajtani az ISS fedélzetén.

Ez a küldetés kifejezetten közép-európai hangsúlyú: az Axiom Space által, a SpaceX és a NASA együttműködésével szervezett misszióban részt vesz egy lengyel űrhajós is, akit az Európai Űrügynökség (ESA) delegált. Kapu részvétele viszont teljes egészében magyar finanszírozású, az árát 99 millió euróra becsülik – ez pedig több kritikát is kiváltott, mivel sokak szerint nem arányos a befektetés értékével.

„Az ESA döntése [hogy lengyel űrhajóst választott] valószínűleg az országos hozzájárulások mértékén is múlhatott. 2022-ben Magyarország 21 millió eurót fizetett be, míg Lengyelország 44 milliót” – hívta fel a figyelmet Bíró Zsófia űrpolitikai szakértő, jogász és közgazdász.

Új korszak az űrkutatásban

Bíró ennek ellenére úgy véli, a beruházás hosszú távon kifizetődő. „2012-2013 körül elindult egy második űrverseny. Aki most nem kapcsol be időben, az lemarad” – figyelmeztet, utalva arra, hogy az Elon Musk-féle SpaceX megjelenése és az újrahasznosítható rakéták áttörést hoztak, jelentősen csökkentve a küldetések költségeit, és lehetőséget nyitva kisebb országok és magáncégek előtt is.

A magyar kormány felismerte ezt a trendet: 2021-ben elindította a HUNOR (Hungarian to Orbit) programot, amely azóta is az ország űrkutatási törekvéseinek központi eleme. Kineveztek egy űrkutatásért felelős miniszteri biztost is, bár ő a BIRN megkeresésére nem reagált.

A következő napokban tehát nemcsak egy új magyar űrhajós indul útnak, hanem szimbolikusan egy új korszak is kezdődik a hazai űrkutatásban – amely nemcsak technológiai, hanem nemzeti ambíciókat is képvisel.