Sándor István szalézi szerzetes boldoggá avatását 2013. október 19-én hirdették ki Budapesten, a Szent István Bazilika előtti téren. Koholt vádak alapján tartóztatták le, majd 1953. június 8-án kivégezték. Szolnok városa utcát nevezett el róla, volt iskolájában emléktábla őrzi nagyságát, 2014-ben, a város napján pedig Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotását leplezték le.
A Szentháromság téren Máthé György esperes-plébános méltatása után, a Szalézi Rend tartományfőnöke, Ábrahám Béla emlékezett a vértanúhalált halt szolnoki rendtagra. Kívánta, hogy mindenki találja meg az élete értelmét, helyét a világban, mint ahogyan tette ezt Boldog Sándor István. Mint ahogy a boldoggá avatása is eljutott a világ minden részébe, eljut a szoboravatás is, és Szolnok ismét bekerül a szaléziak nemzetközi családjába – mondta a tartományfőnök.
Szalay Ferenc polgármester a hit erejéről beszélt, arról, hogy milyen üzenete van a szobornak. Legyünk büszkék hagyományainkra, példaképeinkre, akikre felnézhet a város, az ország, a világ – mondta. A polgármester emlékezett Sándor Jánosra, a fivérre, aki várta ezt a pillanatot, de nem élhette meg. Ő volt az, aki ott állt minden városi ünnepen a magyar zászlóval és bízott abban, hogy testvérét rehabilitálja az idő.
