A görögkatolikus kalendáriumban olvastam a következő történetet. Hideg nyirkos decemberi este volt, nem sokkal karácsony előtt. A pap mégegyszer elindult, hogy utolsó próbát tegyen egy házaspárnál, akik a háború alatt elidegenedtek egymástól, s 32 év után válni akartak. Megpróbált szeretetről, megbocsátásról, újrakezdésről beszélni. A házaspár fásultan, közömbösen bámulta a padlót. A pap végül odafordult mindkettőjükhöz: Nos, hogy döntöttek? A férfi alig hallhatóan mondta: Ahogy megegyeztünk. Pokol lenne a feleségemmel együtt maradni.
A hallgatást váratlanul az ajtócsengő hangja törte meg. Az asszony kiment. Távirat érkezett: „Ma érkeztem a határra, holnap jövök, fiatok.” Az asszony fájdalommal gondolt arra, hogy fiának most kell hazajönnie a háborúból, amikor otthontalanná válik. A férfiak némán várakoztak, míg a feleség végre belépett. Kérdőn, reménykedve tekintett a férjére. Remegő ajakkal végre kimondta: Jön a fiú. A férje rábámult, majd akadozva ismételte a szavakat: Jön a fiú? Az asszony bólintott és könnyek csorogtak az arcán. A férfi is zokogva rejtette kezébe az arcát. Aztán újra összeszedte magát, de tekintetét le nem vette az asszonyról. A férj és a feleség lassú léptekkel megindult egymás felé. Nem szóltak egy szót sem, de tekintetük mindent elárult. A férj gyengéden megsimogatta felesége karját. A pap csendben szemlélte a fejleményeket, és arra gondolt, amit hónapokon át nem tudott elérni, azt egy mondat: ”Jön a fiú”, egy pillanat alatt elvégezte.
A görögkatolikus egyházban november 15-én elkezdődött a karácsonyt megelőző bűnbánati időszak. Hat gyertyából álló adventi koszorút készítettünk, vasárnapról vasárnapra fellobbanó lángja hirdeti számunkra is: Jön a Fiú! Ez a Fiú a béke világából érkezik hozzánk. Küldött Ő, akin az Úr Lelke van, hogy örömhírt vigyen a szegényeknek, reményvesztetteknek, hogy Isten nem feledkezett el az emberről, hanem a Fiúban, a Fiú által meglátogat minket.
Reménykedve tekintünk erre az adventi időszakra. Talán lesz erőnk a kishitűség, a szeretetlenség, az aggodalmaskodás, az emberi természetünk gyengeségei által elnehezült életünket újjáéleszteni, mert csak új lélekkel, új szívvel vagyunk képesek átélni a találkozás örömét. Készülődjünk, jön a Fiú!
Szkiba Tibor, görög katolikus parókus
