Tizenkettedik alkalommal adták át a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Területi Prímadíjat. Tíz kategóriából hárman részesültek elismerésben. Magyar sport kategóriában a Szolnoki Diáksport Egyesület elnöke, Kővári Lászlóné vehette át a kitüntetést.
A sok-sok szavazat bizonyítja, hogy nem csak a városban ismerik sokan a tanárnőt, hanem a megyében is.
Megmondom őszintén több elismerésben, számtalan díjban részesültem a több mint ötven év alatt, de ez nagyon meghatott. Már a szavazás idején is sokan kerestek, ismeretlenek, régi tanítványok jelezték, hogy rám szavaztak. Azt, hogy én nyertem, az teljesen váratlanul ért, nem is gondoltam rá. Nagyon jól esett, hiszen az emberektől kaptam ezt a díjat.
Több mint ötven éve van a pályán, sok-sok emlékkel, élménnyel, munkával.
1964-ben kezdtem a pályát. A Koltói úti Általános Iskolában eltöltött tíz év, ahol elindítottuk a testnevelés tagozatot, meghatározta az életemet. Majd egy újabb állomás, a Sportiskola igazgatója lettem. Hogy csak a fontosabb állomásokat soroljam, következett a Széchenyi István Gimnázium, ahová vezető testnevelőnek hívtak. Innen mentem nyugdíjba.
De sok helyen ott voltam, ott vagyok. Diáksport, gyerekfoci, civiltanács, szabadidősport. Mindet szerettem csinálni. Sokat változott minden, a gyerekek, a tanárok, a rendszer. Nem nagyon tudom megfogalmazni, de például egy szabadidős versenyre most az utolsó pillanatban érkeznek a gyerekek, nem akarnak bemelegíteni, és azonnal elmennek, még az eredményhirdetést sem várják meg sokan. Ez a mai rohanó világ. Vagy mondhatnám, hogy régen, még az iskola vezetője is kijött egy-egy versenyre, hogy megnézze a tanítványait. És ott a papírmunka. Én már nem változom, következetes vagyok, szeretem a rendet, legyen minden készen időben. Nehéz következetesnek lenni ebben a világban és nem is mindig hálás feladat. De én így éltem le az életem, amíg tudok mozogni, és dolgozni, ilyen maradok.
Kerékpárral érkezik a kávéházi beszélgetésre és munkából.
Igen, a Zöldházból jöttem, ahol senior tornát tartok, minden csütörtökön 9 órakor. Hihetetlen, de most is 62 hölgy jött el, és ahogy végigcsinálják a gyakorlatot, azt látnod kellene. Tudom, hogy hol itt fáj nekik, hol ott, de csinálják. Nagy boldogság nekem, hogy eljön egy 80 éves hölgy és velem csinálja a gimnasztikai gyakorlatokat.
És ami nagyon fontos számomra, a Kővári Tamás Alapítvány gondozása. Az alapítványt barátai hozták létre és minden év december 16-án (Tamás születésnapján) egy gálaműsor mellett átadjuk a “Kővári Tamás Díjat”. Két kategóriában: egy 27 év alatti sporteseményben, emberi értékben gazdag fiatalnak és egy egészséges életért sokat tevő sportvezetőnek. Most is készülünk erre a napra, a rendezvény 17 órakor kezdődik az Agórában.
